1. Csiszoló kopás
Alapelv: A vasvágás során a fűrészlap fűrészfoga az acélanyag felületéhez dörzsölődik, és az acélanyag kemény pontjai, mint a keményfém és az oxid, csiszolószemcsékként kaparják és vágják a fűrészfog felületét, ami a fűrészfog felületi anyagának fokozatos leválását és kopásképződését eredményezi. Ez a kopás jobban észrevehető a fűrészlap vágás elején, és fokozatosan növekszik a vágási idő növekedésével. Például, ha magas széntartalmú ötvözött acélt vág, az acél magas keményfém keménysége miatt erős kopás lép fel a fűrészlap fogazatán, ami nyilvánvaló karcolásokat és mikro{2}}vágási nyomokat okoz a fűrészfog felületén.
Befolyásoló tényezők: Az acélanyagok keménysége és szennyeződés-tartalma, valamint a fűrészlapok keménysége és kopásállósága a koptató kopást befolyásoló fő tényezők. Minél nagyobb az acélanyag keménysége és minél több a szennyeződés, annál erősebb a koptató hatás a fűrészlapon. Minél nagyobb a fűrészlap keménysége és kopásállósága, annál erősebb a kopásálló képessége. Ezenkívül a feldolgozási paraméterek, például a vágási sebesség és az előtolás, szintén befolyásolhatják a kopás mértékét. A nagyobb vágási sebesség és előtolás növeli a súrlódást a penge és az acélanyag között, ami felgyorsítja a kopásos kopást.
2. Tapadási kopás
Alapelv: A vágási folyamat során a fűrészlap fogazata magas hőmérsékleten és nagy nyomáson szorosan érintkezik az acélanyag felületével, így a kettő felületén lévő atomok szétszóródnak egymással, és tapadási pontot képeznek. Ahogy a fűrészlap tovább mozog, ezek a tapadási pontok elszakadnak, amitől a fűrészlap fogazott felületén lévő anyag elszáll, ami ragasztókopást okoz. A ragasztókopás általában nagyobb vágási sebességnél és magasabb vágási hőmérsékletnél jelentkezik. Például rozsdamentes acél nagy sebességű vágásakor a rozsdamentes acél nagy viszkozitása miatt könnyen tapad a fűrészlap fogazatához, és a vágás előrehaladtával a tapadási pont folyamatosan képződik és elszakad, így a fűrészlap fogazatának felületén ragadós forgácsok és hámlás jelennek meg.
Befolyásoló tényezők: A vágási hőmérséklet, a nyomás és a fűrészlap affinitása az acélanyaghoz kulcsfontosságú tényezők, amelyek befolyásolják a ragasztókopást. Minél magasabb a forgácsolási hőmérséklet, annál gyorsabban diffundálnak az atomok, és annál valószínűbb a ragasztókopás. A túlzott nyomás növeli a tapadási pont kialakulásának valószínűségét is. Ezenkívül minél közelebb áll a fűrészlap anyagának kémiai összetétele az acélhoz, annál erősebb az affinitás, és annál erősebb a ragasztókopás. Például, ha közönséges nagy-sebességű acél fűrészlapokat használ alumíniumötvözetek vágására, a gyorsacél és az alumíniumötvözetek közötti nagy affinitás miatt könnyen elszenvedi a tapadási kopást, míg a volfrám-karbid fűrészlapok használata jelentősen csökken az alumíniumötvözetekkel való alacsony affinitás miatt.
3. Fáradtság és kopás
Alapelv: A vasvágási folyamat során a fűrészlap fogai időszakos mechanikai és hőterhelésnek vannak kitéve. A fogazott felületen a vágásszám növekedésével váltakozó igénybevétel hatására fokozatosan kifáradási repedések keletkeznek az anyagban. Ezek a repedések tovább tágulnak, összekapcsolódnak, és végül a fogazott felületen lévő anyag leválását idézik elő, ami fáradásos kopáshoz vezet. A kifáradásos kopás általában a fűrészlap bizonyos időtartama után jelentkezik, ami a fűrészlap élettartamát befolyásoló egyik fontos tényező. Például a gyakori indításokkal és leállításokkal járó vágási műveleteknél a fűrészlap fogai nagyobb ütési terhelésnek vannak kitéve, ami hajlamosabb a fáradási kopásra. A hosszú ideig ilyen állapotban használt fűrészlap a fűrészfog felületén sok finom kifáradási repedést okoz, súlyos esetekben a fűrészfog eltörik.
Befolyásoló tényezők: A vágási terhelés mérete és gyakorisága, valamint a fűrészlap anyagának kifáradási szilárdsága a kifáradást befolyásoló fő tényezők. Minél nagyobb a vágási terhelés és minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb a váltakozó feszültség a fűrészlap fogain, és annál valószínűbb a fáradási kopás. Minél nagyobb a fűrészlap anyagának kifáradási szilárdsága, annál nagyobb az ellenállása a kifáradási kopással szemben. Ezenkívül a fűrészlap gyártási folyamata, mint például a hőkezelési folyamat, a felületkezelési folyamat stb., szintén hatással lesz a fűrészlap fáradási szilárdságára. Például a megfelelő hőkezelésen átesett fűrészlap egységesebb belső szerkezettel és jobb kifáradási szilárdsággal rendelkezik, ami hatékonyan késlelteti a kifáradásos kopást.
4. Korrózió és kopás
Alapelv: A vágási folyamat során, amikor a fűrészlap érintkezik az acélanyaggal, a súrlódás által generált magas hőmérséklet és a környező közeg hatása (például a vágófolyadék kémiai összetétele, a levegő oxigénje és nedvessége stb.) miatt a fűrészlap felülete kémiai reakcióba lép, és korróziós termékek képződnek. Ezek a korróziós termékek a fűrészlap és az acélanyag közötti súrlódás során fokozatosan eltávolítódnak, ami anyagveszteséget és korrozív kopást eredményez a fűrészlap fűrészfogfelületén. A korrozív kopás nedves környezetben vagy korrozív komponenseket tartalmazó vágófolyadék használatakor nyilvánvaló. Például ha olyan vágófolyadékkal vág, amely adalékokat, például ként és klórt tartalmaz, a vágófolyadékban lévő kémiai komponensek kémiai reakcióba léphetnek a fűrészlap anyagával, felgyorsítva a fűrészlap korrózióját és kopását.
Befolyásoló tényezők: A környezeti közeg korrozivitása, a vágófolyadék összetétele és a fűrészlap anyagának korrózióállósága a korróziót és a kopást befolyásoló fontos tényezők. Minél korrozívabb a környezeti közeg, annál korrozívabb a fűrészlap kopása. A vágófolyadékban lévő adalékanyagok típusa és tartalma befolyásolja annak korrozív hatását, és a megfelelő vágófolyadék kiválasztásával hatékonyan csökkenthető a korrozív kopás. A fűrészlap anyagának korrózióállósága a kémiai összetételétől és szerkezetétől függ, például a krómot, nikkelt és más ötvözőelemeket tartalmazó fűrészlapanyag jó korrózióállósággal rendelkezik, és bizonyos mértékig ellenáll a korróziónak és a kopásnak.